Ady Endre
AZ ILLÉS SZEKERÉN
LOADING...
Az Úr Illésként elviszi mind,
Kiket nagyon sújt és szeret
Tüzes, gyors szíveket ad nekik
Ezek a tüzes szekerek
Az Illés-nép az ég felé rohan
S megáll ott, hol a tél örök
A Himaláják jégcsúcsain
Porzik szekerük és zörög
Ég és föld között, bús-hazátlanul
Hajtja oket a sors szele
Gonosz, hűvös szépségek felé
Száguld az Illés szekere
Szívük izzik, agyuk jégcsapos
A Föld rájuk fölkacag
S jég-útjukat szánva szórja be
Hideg gyémántporral a nap
The Lord will take them all, like Elijah
Whom He hurts and loves the most
Gives them hearts of speed and fire
Gives them flaming chariots
Elijah’s folk aim for the sky
They stop at winters everest
On the peaks of tall Himalayas
Their chariots clatter, dust will never rest
Driven by the winds of Fate
Stuck between Sky and Earth
Sad and homeless speeds Elijah’s chariot
Seeking beauty, cruel and hopeless
Hearts in embers, icicle brains
The Earth sends laughter out to them
And the Sun blows cold diamond-dust empathy
On their iceways far in Heaven
Fordítás: Kaponya Paul Gábor
Angol Verzió
